Myasthenia gravis táplálkozásterápiás befolyásolhatósága. Közgyűléseinken és Hírmondónk hasábjain is szerepelt dietetika tapasztalati lehetőségei myasthenia gravis(MG)-ban (2007. augusztusi szám). Ezzel együtt e pszichoszomatikus betegségben számottevő a lelki oldal szerepe is, mivel negatív külső-belső stresszhelyzet, akut pszichés sokk is hozzájárul a tünetek kialakulásához, hullámzásához. Valószínűleg több és részben ismeretlen tényezők interakciója miatt megbomlottak a szervezet finom egyensúlyi viszonyai. E témában is igyekszünk tapasztalatot cserélni többek között a www.hazipatika.hu „Hol vagytok myastheniások” c. rovatában, hogy valamiféle világító lámpás adhassunk mások kezébe. A táplálkozási elvek kialakítása és alkalmazása hosszú ideig tartó együttgondolkodást igénylő megfigyelő munka. Kiknél kiadós étkezést követően az MG fellángol, ott nagyon valószínű, hogy az étkezési szisztéma türelmes áthangolásával lehet eredményt elérni. Itt nem prompt túlérzékenységi –allergén-- viszonyról lehet szó hanem, hogy a bevitt tápanyag és a feldolgozás formája milyen mértékben hat szervezetünkre, többek között a sav-bázis háztartásra, az ozmotikus, enzimatikus viszonyokra. De társulhat, vagy ok lehet többek között gluténtartalmú gabonafélék által kiváltott, idült vékonybélnyálkahártya-gyulladáshoz vezető felszívódási zavar is. Tekintettel arra, hogy szervezetünkben közel 10-12ezer féle –káros, hasznos, időlegesen felesleges-- anyag forgalma zajlik, az egymás közötti molekuláris interakciók szinte felmérhetetlen változásokat indukálhatnak. Komoly sikernek értékelendő, akiknél irányítottan tartós javulás (remisszió) áll be, mind a klinikai terápiás protokol, mind az ezt kiegészítő terápiás hatásoknak köszönhetően –egymástól nehezen elválaszthatóan is. Allergiavizsgálatot végezhetünk, de hosszabb idő alatt megvizsgálandó, hogy a táplálkozási formák és anyagok áthelyezésével, hetek vagy hónapok múlva képes-e immunrendszer valamiféle „áthangolódásra”. Azaz a betegség hullámzásában kialakul-e egy jobb és hosszabb ideig tartó kedvezőbb állapot. Gyógyultként sportképességgel veszem vizsgálat alá alá, hogy a sport és az étkezési tartamkísérlet milyen hatással van egymásra, változik-e évek alatt a provokáló étkekkel kapcsolatos tolerancia (nálam jelentősen javult, de csak a sertéshúsra, kismértékben a cukorra, a tejre viszont nem). Számomra (is) bebizonyosodott, hogy sokévi súlyos betegállapot után is igen pozitív hatással járt a változtatás. Az autoimmunitást a bélrendszer felől „meg lehetett közelíteni”, antik doktortól Hyppokratesztől kiindulva aki szerint a ’Halál a belekben lakozik’. Az ennek következtében beálló káros bélflóra változásnak immunológiai következménye is lehet. Cél a bélhuzam revitalizációjával ezt helyreállítani myasthenia gravisban. A jelen tartós és kitűnő állapot évek alatt stabilizálható, de kismértékű közérzetváltozás (frissesség) étrendi és stressz oldalról is követ összefüggést. Tekintve, hogy a teljesértékű reformkonyha szakirodalma már eléggé nagy terjedelmű -komoly segítség és már mások is krónikus betegségeikből gyógyulhattak meg, értve ezt úgy is, hogy jelentősen segítettek önmagukon. Többek tapasztalatai alapján az alábbiakban foglalnám össze: Valamelyest háttérbe szorítandó az általánosan igényelt „nagyon jóízűnek néz ki” elv, ezentúl az élelmiszerek úgynevezett használati értéke és helyes társítása a fontos (amióta ember az ember azóta fontos alapelv lenne)! Valamelyest át kell rendezni a nyers-főtt arányt az étkezésben a nyers étkek javára. Alapételünk a teljes kiőrlésű tönkölybúzából készített kenyér és péksütemény (de gabonafasírtok is). Kezdetben szokatlan állaga és íze miatt kb. harmad-fele arányban keverjük a fehérliszthez. Érdemes megismerni a gabonakonyha (barnarizs, pohánka, köles, stb.) felhasználásának lehetőségeit, hogy „színesebben” kiegészíthető legyen az általában fehérrizs, szárazbab túlsúlyú konyha. A gabonafélék is jó terápiás és étrendi hatásúak. Történelmi és terápiás tapasztalat a gabona és hüvelyes alapanyagok együtt fogyasztásának előnye az úgynevezett komplettálás (pld rizs-szója, rizs-borsó =>rizi-bizi’, köles-bab, kukorica-bab, más gabonafélék hüvelyesekkel). Más esetben hivatkozás van arra vonatkozóan is, hogy a korrekt emésztés szempontjából a tápanyagok fehérje, keményítő és szénhidrát tartalma ezek együtt emésztése, tehát együtt fogyasztására fontos odafigyelni. Hasznos növényi csírák fogyasztása is, melyek biológiai értéke igen magas. Kedvező a tapasztalat a köles kása heti többszöri fogyasztásával. A zöldségekkel különösebb ellenvetésem nincs, a napi étkezésben ez is az élőenzim és vitamin bevitelében fontos, ugyanakkor többnyire lúgosító hatásúak. Ezeket szezonálisan és ne primőr formában fogyasszuk. Esetemben kedvezőek: hagymafélék, cékla-leve, lilakáposzta, burgonya. Érdemes nagyobb adag /olivás-joghurtos/ zöldségsalátát készíteni és étkezések előtt előételként fogyasztani. Gyümölcsök esetében a túlérett forma nem hasznos, mivel erjed a bélben (alkohol tartalmú italok is). Alapelv, hogy gyümölcsöt viszont étkezések között fogyasszunk. Tej és termékei esetében a tej egyenlőre kiküszöbölendő az MG legprovokálóbb anyaga, értendő e tejből készült ’ételekre’ egyaránt (palacsinta, puding, kakaós tej). Nem nagy adagban fogyasztva, a többi tejtermékre, különösebb negatívum nincs. A joghurt natúr forma legyen. Tojás inkább lágytojás formában. Húsételek közül a könnyen emészthető hal (olajos hal viszont tovább is tartózkodik a gyomorban) és szárnyas igen, a többi kerülendő. A cukor (szacharóz) esetében napi 5-10gramm felett érzek álmosságot, csekély szemhéjgyengeséggel ami a vércukorszint változással is összefüggésben lehet. Ajánlatos bélmikrobiológiai okok miatt is e cukrot visszaszorítani. A szárazföldi állatok zsíradékai -nyers húsok, kolbász, húskonzervek, jelentősen visszaszorítandók, hidegen sajtolt olajok (tökmag, napraforgó, oliva) ajánlatosak nagyobb mennyiségben. Az étkek mennyisége soha sem legyen túlterhelő. Alapvető cél, hogy a (könnyen emésztődő =>köznapi cukordús étel) szénhidrát ne erjedjen, a nehezen emésztődő állati fehérje ne rothadjon a bélben (emiatt az erjedésgátló fűszerek hasznosak: őrölt paprika, kakukkfű, majoranna). Sajt esetében jobbnak vélem: orda, feta, mozzarella fajtákat, ömlesztettet ne együnk! Köznapi konyhasót cseréljük le tengeri sóra. A konyhatechnikai változásokon kívül az ajánlatos és ’tiltott’ mennyiség kialakításában fontos a belső figyelem és önismeret, amely időintervallum kérdése. Ez utóbbiak nem ’mérgek’, csak a betegségben elég drasztikusan képesek rossz irányba befolyásolni érzékenyebb anyagcserénket, a bél állapotát --ezért minimalizálandók. Értendő ez még a magas hozzáadott cukrot tartalmazó ételekre (sütemény!), kávéra, alkoholra egyaránt. Csemegeként főleg a mézzel aszalt gyümölccsel készült édességek fogyasztandók. Oda kell figyelni a folyadékfogyasztásra, ajánlatosak zöld és gyógyteák, de kor, nem és betegállapot figyelembe vételével - szakember ajánlásával. Ajánlatos a kedvező emésztés elősegítendő inkább a gyakori és kisebb folyadékfogyasztás, amely a kedvező emésztést, a sav-bázis egyensúlyt és az ozmotikus viszonyokat hivatott többek között fenntartani. Fontos alapelv, hogy ez a változtatás ne csikorgó, kínkeserves, kötelező művelet legyen, hanem tudományosan és önmagunk által lelkileg is elfogadott elvek stabil alapjára épüljön. Tán mégsem az életünk tragédiája ez a betegség, csak jelen korunk táplálkozási és életviteli trendjét mi nem tudjuk átvenni, ezért a múlt ezirányú tapasztalatait kell igénybe vennünk. Immunrendszerünk „nem tudja lekövetni” az étrendi-életviteli változásokat. Lassú, de javuló állapot esetén a mozgás mindenképpen szükséges, nem ajánlatos hozzám hasonlóan vakmerőnek lenni (ősszel is 8-10 alkalommal futottam 10-25 km-t) élvezve a hosszas szenvedés utáni megtalált egészséget, életerőt. Okszerű étkezéssel a tavaszi fáradtságtüneteim is elmúltak, nem beszélve krónikus fülgyulladásomról. Jó közérzet is folyamatosan magas szinten tartható, de kiemelt odafigyeléssel. Végszóként köszönet és elismerés azoknak, akik velem tartanak és a változás után elhangzott hasonló megfogalmazás: „Ez hihetetlen”, „Fantasztikus” és „Tudod mire jöttem rá: Szeretem az életem”! Ők lelkileg is megértek arra, hogy segítsenek önmagukon, mivel felfelé kell törekednünk, különben visszasüllyedünk a betegség(ek) állapotába. Ha kedvező hatást megismerhettünk, akkor viszont már kötelességünk és felelősségünk javult testi-lelki állapotunk fenntartása. Kérem, hogy önmagához, betegségéhez mindenki odafigyeléssel álljon hozzá, keressetek segítségként orvost (természetesen az immunológus, neurológus szakorvosi ellátást megtartva), egészségügyi végzettséggel rendelkező felelősen gondolkozó szakembert. Tapasztalt betegtársak támogatása igen fontos, mivel megélt tapasztalatok átadása történik, nagyfokú önismerettel és együttérzéssel. Teljesség igénye nélkül remélem az alábbi néhány gondolat erőt és elhatározást adhat a szükséges változtatások megtételére. (Lelkes Zoltán)