*Nyers (kolb�sz) �s h�kezeletlen h�s �ltal k�zvet�tett C l o s t r i d i u m b o t u l i n u m nev� bakt�rium toxinjai a myasthenia gravis-sal azonos t�neteket okoznak. A botulotoxin g�tolja az acetilkolin felszabadul�s�t, amelynek jellegzetes petyh�dt b�nul�s a k�vetkezm�nye. (Tov�bb� egy sor m�reg –indi�nok ny�lm�rge a curare- �s gy�gyszer is k�pes hasonl� hat�st kifejteni.) A k�rnyezet�nkben szinte minden�tt el�fordul egy m�rgez�st okoz� bakt�riumfajta, a Clostridium botulinum. Az �ltala termelt botulotoxin okozza a megbeteged�st, amely nem kell�en h�kezelt diszn�b�l k�sz�lt h�s�tel k�vetkezm�nye. Az �telm�rgez�st okoz� bakt�rium (Clostridium botulinum) a k�rnyezetben szinte minden�tt el�fordul, a talaj term�szetes lak�ja, megtal�lhat� a porban, szennyv�zben, valamint az �llatok b�lcsatorn�j�ban is. Az �ltala termelt botulotoxin okozza a megbeteged�st. Leggyakrabban az �lelmiszer eredet�!!!! botulizmussal tal�lkozunk. Ez a kolb�szm�regk�nt ismert anyag idegb�n�t� hat�s�, biol�giai fegyverk�nt is ismert. A betegs�g k�rokoz�ja a Clostridium botulinum A, B, E �s F t�pus� neurotoxint (botulotoxin) termel� vari�nsai. Eur�p�ban, �s �gy haz�nkban is a B toxint termel� t�pus a leggyakoribb. Az A �s E t�pus� toxin s�lyosabb megbeteged�st, a B toxin enyhe botulizmust okoz. A botulotoxin a legismertebb szerves m�reg, t�zszer hat�konyabb a kobra m�rg�n�l. N�h�ny �ve m�g Baranya megy�ben fordult el� a magyarorsz�gi botulizmus esetek 45 sz�zal�ka. Kialakul�s�hoz nem elegend� a C. botulinum emberi szervezetbe jut�sa, mivel sem a bakt�rium, sem a sp�r�i a norm�l b�lfl�r�val rendelkez� b�lhuzamban nem szaporodnak (kiv�ve a csecsem�ket). A csecsem�k, �s a (m�t�t, antibiotikum-ter�pia miatt) megv�ltozott b�lfl�r�j� feln�ttek vastagbel�ben a C. botulinum szaporodni k�pes, ez�rt a botulotoxin mentes, de sp�r�kat tartalmaz� �lelmiszerek (pl. m�z), H�S fogyaszt�sa is okozhat megbeteged�st. Az �telm�rgez�st olyan �lelmiszer k�zvet�ti, amelyben a k�rokoz� anaerob k�r�lm�nyek k�z�tt el tudott szaporodni �s a bakt�riumok �ltal termelt toxint tartalmazza. �lelmiszer eredet� �s seb-botulizmus eset�n - �lelmiszerbiztons�g - a botulizmusr�l: A fontosabb t�netek az al�bbiak: - A megbeteged�s lappang�si ideje r�vid. Az idegrendszeri t�netek az �tel elfogyaszt�s�t k�vet� 12-36 �r�n bel�l jelentkeznek. - A botulotoxin g�tolja az acetilkolin felszabadul�s�t, amelynek jellegzetes petyh�dt b�nul�s a k�vetkezm�nye. - A betegs�g �ltal�nos gyenges�ggel, h�nyingerrel, sz�d�l�ssel, fejf�j�ssal kezd�dik. - A b�l-botulizmus t�pusos esetben: sz�kreked�ssel kezd�dik, melyet letargia, �tv�gytalans�g, ptosis, f�lrenyel�s, hypotonia, n�h�ny esetben l�gz�si el�gtelens�g k�vet. - Sz�jsz�razs�g, hom�lyos, illetve kett�sl�t�s, nyel�si �s besz�dzavar, ptosis, a pupillareflex kies�se a jellemz�, majd a kezdeti t�neteket szimmetrikus, lesz�ll� t�pus� petyh�dt b�nul�s k�veti, v�g�l l�gz�sb�nul�s alakulhat ki. L�z �s �rz�kel�si zavarok nincsenek. Az �telm�rgez�st gastrointestin�lis t�netek k�s�rhetik (hasmen�s, h�ny�s, majd sz�kreked�s). - A k�rokoz� sp�r�i (szapor�t� r�szei) h�vel szemben rendk�v�l ellen�ll�ak. Pl. 100 C-on, t�bb �r�n �t �letk�pesek maradnak. 120 C-os forr� g�z 30 perc alatt �li meg �ket. Toxintermel�sre alacsony h�m�rs�kleten ak�r - 3 C-on is k�pes. - Az E t�pus� toxint termel� Clostridium butyricum �s az F t�pus� toxint termel� Clostridium barati is bajt okozhat. - A toxin 100�C-on 10 percen bel�l inaktiv�l�dik. A sp�r�k azonban 100�C h�m�rs�kleten t�bb �r�ig �letk�pesek maradhatnak!!!. Ez�rt a s�t�s ut�n hosszabb ideig t�rolt �lelmiszerben (pl. hurkaf�les�gben) is termelhet az elszaporod� bakt�rium toxint. �sid�kt�l tudtak valamit a “tiszt�talan �llatokr�l.” Alapvet� a b�lfl�ra �llapot�nak ter�pi�s t�pl�l�kokkal val� rendez�se (+mikroelem, vitamin) �s rendben tart�sa.