- - - M I K R O E L E M E K R � L - - - K or�bbiakban a h�zipatika f�rumon f�k�nt az em�szt�rendszer �s a t�pl�lkoz�s k�lcs�nhat�sair�l esett sz� f� c�lk�nt meghat�rozva �llapotjav�t�sunkat. Cs�kkenjen t�bbek k�z�tt a kr�nikus f�radts�g�rzet –k�l�n�sen �tkez�s ut�n-, az izomm�k�d�si kies�sek miatti terhelhetetlen �llapot, �s fert�z�sekre val� megn�vekedett hajlam. Az orvostudom�ny a betegs�g genetikai h�tter�t igyekszik felt�rk�pezni egy eur�pai kutat�si folyamatban. * * * A mesotrophie-tan Dr. Kollath a mesotrophie, azaz f�lt�pl�lts�g tan�hoz vezet� k�s�rletsorozat�ban <�llatok> vit�lanyagmentes t�pl�l�kok hat�s�t vizsg�lta, amelyben a f� t�pl�l�k-�sszetev�k, teh�t a feh�rj�k, sz�nhidr�tok, zs�rok szerepeltek ugyan, de hi�nyoztak a vitaminok, a nyomelemek, az enzimek stb., vagyis a vit�lanyagok. E mellett a t�pl�l�k mellett a k�s�rleti �llatok ugyanolyan sok�ig �ltek, mint "norm�lisan" t�pl�lt t�rsaik, azonban minden egyedn�l egy sor betegs�g jelent meg. �gy fog- �s �llkapocs-deform�ci�k, fogszuvasod�sra val� fokozott hajlam, m�sz lerak�d�sa szinte minden sz�vetben, az izomrendszer degenerat�v elv�ltoz�sa, korai �reged�s jelei, v�rk�p-elv�ltoz�sok, a csecsem�mirigy megnagyobbod�sa, m�jk�rosod�s, a b�lfl�ra megv�ltoz�sa, sz�rke h�lyog, ciszt�k, daganatok. Az �llatok sz�re hullani kezdett, ekc�m�k keletkeztek rajtuk, t�mad� kedv�v� �s harap�ss� v�ltak. �rz�kenyek lettek tov�bb� olyan anyagok ir�nt, amelyek egy�bk�nt semmif�le reakci�t nem v�ltottak ki, ugyan�gy �rz�kenyekk� v�ltak bakt�riumok ir�nt is. A Kollath professzor �ltal haszn�lt mesters�ges t�pl�l�k a mi vit�lanyagokban szeg�ny t�pl�lkoz�sunkat ut�nozza, hiszen f� t�pl�l�kaink, a feh�r liszt, a cukor, a margarin �s az �tolaj vit�lanyagokt�l szinte teljesen mentes t�pl�l�kok. A vit�lanyagmentes t�pl�lkoz�s hat�s�ra k�s�rletesen l�trehozott betegs�gek pedig meglep� hasonl�s�got mutatnak betegs�geinkkel. A k�s�rletsorozatot Kollath professzor mind denatur�lt, mind denatur�latlan feh�rj�vel elv�gezte, azaz a feh�rj�t 42� C f�l� meleg�tette fel, amit�l az kicsap�dik, �s m�g a vit�lanyagmentes t�pl�l�kon, de denatur�latlan feh�rj�n �l� �llatok magas kort �ltek meg, addig ugyanezen a koszton, de denatur�lt feh�rj�n �l�k n�h�ny h�t alatt elpusztultak. Az ut�bbi megfigyel�s dr. Pottenger macskak�s�rleteivel �sszhangban a feh�rje nat�v=denatur�latlan=nyers volt�nak fontoss�g�ra vil�g�t r�. (Forr�s: Dr. Werner Kollath: Die Ordnung unserer Nahrung, Haug Verlag, Heidelberg) * * * �nmegfigyel�s alapj�n amennyiben abb�l a felt�telez�sb�l indulunk ki, hogy kr�nikus em�szt�si probl�m�k mellett v�lt sejtszint� az oxig�nh�ztart�si (ebb�l ad�d� energetikai) �s un k�mhat�s regul�ci�s sav-b�zis egyens�ly zavar �llhat fenn, akkor a betegs�gre ak�r az al�bb eml�tend� kr�nikus mikroelemhi�ny is hat�st gyakorolhat. Az �teleink mikroelem tartalma (amelyek ugyan kis mennyis�gben sz�ks�gesek, de l�tfontoss�g�ak) talajaink mikroelem gazd�lkod�s�val van �sszef�gg�sben. Am�g az elm�lt �vsz�zadokban, t�bbs�g�ben az un. fenntart� gazd�lkod�s volt a jellemz� (szervesanyag visszap�tl�s, z�ldtr�gya, vet�sforg�, ist�ll�tr�gya), addig napjainkban a talajt kizsarol� gazd�lkod�s els�sorban a mennyis�gi mutat�k els�dlegess�g�vel jellemezhet�. Talajok “bels� anyagforgalmukkal igyekeznek” a kivett hi�nyt p�tolni, de a lehet�s�gek v�gesek. Ez�rt is kapnak napjainkban fontoss�got mikroelem tartalm� gy�gyhat�s� k�sz�tm�nyek. Tekintettel arra, hogy a betegs�g ut�gondoz�s�ban az okszer� dietetik�val a b�lh�m �llapota javul, ez�ltal javul a t�panyag-felsz�v�d�s �s kedvez�bb� v�lhat a b�l-immunol�giai k�rnyezete. Az elegend� mikroelem felsz�v�d�ssal javulhat test�nk mikroelem h�ztart�sa. A szervezet sz�m�ra sz�ks�ges anyagoknak (mikroelemekre) a test b�rmely r�sz�n az adott pillanatban –id�beni toleranci�val persze-- rendelkez�sre kell �llnia. A felesleges h�nyad bonyolult biok�miai mechanizmusok alapj�n rakt�roz�dik, kiv�laszt�dik �s ha kell a szervezetb�l elt�vozik. Bizonyos k�ros elemek pld. �lom, vagy m�s vegy�letek tart�san elrakt�roz�dhatnak. Amennyiben ter�pi�s hat�s� �telsorral az �llapotjavul�s �rz�kelhet�, �gy adott esetben az eml�tett okok val�sz�n�ek. N�zz�k meg akkor, hogy t�bbek k�z�tt (1)AZ IZOM-IDEG INGER�LET VEZET�K�PESS�G�RE, a szervezet �s (2)SEJTSZINT� OXIG�NH�ZTART�SI ZAVARral �sszef�gg� (3)ENERGETIKAI (adenozin-trifoszf�t-ATP) probl�m�kra (�des�tett �telek ut�ni nagy f�radts�g�rzet) �s (4) A SZERVEZET K�MHAT�S (SAV-B�ZIS) REGUL�CI�S FOLYAMATAIRA, milyen mikroelemh�ztart�si �sszef�gg�sek lehets�gesek. * * * Addig m�g egy kis cukor: /felhaszn�lva: William Dufty: Cukor Blues www.ketezeregy.hu /.  “A SZACHAR�Z EGYENESEN A BELEKBE JUT, AHONNAN GL�K�Z FORM�J�BAN FELSZ�V�DIK A V�RBE, AHOL A GL�K�ZSZINT HAJSZ�LPONTOSAN EGYENS�LYBAN VOLT AZ OXIG�NNEL. MOST AZONBAN A V�R CUKORSZINTJE ER�TELJESEN MEGEMELKEDIK, AZ EGYENS�LY MEGSZ�NIK �S A SZERVEZET KR�ZIS�LLAPOTBA KER�L”. (Myastheni�s �s�toz�s = heveny oxig�nad�ss�g)… .“M�G A GYOMORBAN MEGINDUL A SZACHAR�Z SAVAS ERJED�SE.” K�l�n probl�m�s a helyzet, ha v�rakozik a h�ssal. A gyomor ’nem tudja felm�rni’, hogy mit is tegyen, akkor kell� savas el�em�szt�s n�lk�l a cukor id�ben, de a h�s m�g kor�n indul tov�bb. �gy a h�s kell� em�sztetts�ge n�lk�l fog rothadni a b�lben. A gyomor er�sen savas *pH=2-3* k�mhat�s�t a v�konyb�l kezdeti szakasz�n neh�zs�gbe ker�l/nem lehets�ges *pH=8,3-as* l�gos k�mhat�sra pufferelni (Z�lds�gsal�ta el��tel hasznos). Cukros �telt, italt k�l�n�sen ez�rt sem szabad nek�nk �hgyomorra fogyasztani ! –LZOLI.  ’Bennsz�l�ttek szavaj�r�sa anno’: “HA FEH�R RIZST �S CUKROT ESZEL BERIBERI-T (SZINGAL�Z SZ�: GYENGES�G, B�NUL�S) KAPSZ, EGY�L BARNA, F�NYEZETLEN RIZST, �S MEGGY�GYULSZ.” “JAP�N CS�SZ�ROK SZEM�LYES P�LD�VAL PR�B�LT�K MEGTAN�TANI EZT: MINDIG KIZ�R�LAG BARNA RIZST ETTEK.” L�nyeg, ahogy kor�bban is eml�tettem energia sz�ks�glet�nket ink�bb a nehezebben em�szt�d� �s felt�r�d� �sszetett sz�nhidr�tokb�l (magok �s term�sek kem�ny�t� tartalma) kell fedezn�nk. Erre a lehet�s�gre a szervezet r� fog �llni. * * * A f�mionok felv�tele t�bbnyire bonyolult szerkezet� komplexeikkel t�rt�nik f�k�nt a biok�miai folyamatok seg�t�s�ben j�tszanak n�lk�l�zhetetlen szerepet. Hi�nyukat –vitaminokhoz hasonl�an-- egy ideig a szervezet toler�lja, majd az egym�sra utalts�g sz�ks�gess�ge miatt circulus vitiosus (�rd�gi k�r) indulhat be. L�pcs�zetesen k�rosodhatnak biok�miai mechanizmusok. A teljess�g ig�nye n�lk�l mennyis�g�ben hi�nyba ker�l� ionok az al�bbi enzimatikus (a testet fel�p�t� �ltal�nos funkci�kon k�v�l) “hat�sk�rben” tev�kenykednek: Makroelemek (t�bbnyire ezek bevitel�vel nincs gond, ink�bb n�trium t�bblet van a t�lzott s�z�ssal.) N�trium(Na): Idegm�k�d�s, k�mhat�s - sav-b�zis h�ztart�s. K�lium(K): K�mhat�s - sav-b�zis h�ztart�s. idegm�k�d�s, membr�nstabiliz�l�s, l�gz�si enzimek, Az id�s szervezet sz�m�ra komoly neh�zs�get jelent a membr�npermeabilit�s zavarai miatti k�lium �r�l�s megakad�lyoz�sa. K�lcium(Ca): k�mhat�s - sav-b�zis h�ztart�s. Magn�ziummal m�k�d�si antagonista, elektrok�miai �s izomm�k�d�s. Neurotranszmitterek (inger�let�tviv� anyagok) felszabadul�sa a vezikul�kb�l (t�rol� sejt szervecske) az ideg-izom kapcsolati helyen. Magn�zium(Mg): Energia felv�tel lead�s, sz�ll�t�s, izomm�k�d�s, inger�letvezet�s. Nagy mennyis�gben izomrelax�ci� (myasthenia gravis eset�ben vigy�zat!) �s keser�s�k�nt hashajt� hat�s�. Sz�n(C): A szervezetben a karbon�tok r�szt vesznek a k�mhat�s-sav-b�zis h�ztart�s be�ll�t�s�ban…” Oxig�n(O): V�r�sv�rtestben-f�mionnal (vas) komplex, energiatermel�s. “A daganatban kisebb a pH, ez�rt a tumorsejtekben cs�kkent a l�gos foszf�taktivit�s..” Malignus daganatok csak oxig�nhi�nyos k�rnyezetben fejl�dnek (Otto Wartburg – Nobel d�j). Izomban tal�lhat� motoros egys�gek saj�toss�ga, hogy lok�lis oxig�nhi�nyra m�sk�ppen reag�lnak. (�lettan – Springer Hungarica) Az izomfel�p�t�s jellege minden embern�l m�s, t�n az oxig�nhi�ny miatt alakul(hatnak) ki myastheni�s m�k�d�skies�s lehet�s�ge. Mikroelemek (A szervezet �ltal�ban t�rolja, de a k�szletei kimer�lhetnek fokozott ig�nybev�tel eset�n is.) Mang�n(Mn): Mang�nhi�ny mozg�sk�ptelens�get okoz figyelembe v�ve a Mang�nMagn�zium antagonizmust. Gyullad�s �s �rrendszeri betegs�gek sz�vizomgyullad�s elleni Mn-komplex, v�dik az idegrendszert a degener�l�d�si folyamatok ellen (Alzheimer, Parkinson) Vas (Fe): Elektron �s oxig�nsz�ll�t�s (magasabb rend� �l�l�ny). “A pH –sav-b�zis egyens�lyzavar!- cs�kken�s�vel cs�kken az oxig�n ir�nti affinit�s.” Ld fentebbi gl�k�z- toleranci�t. Az �l�l�nyeknek v�r �ltali sz�l�t�ssal gyors helyv�ltoztat� mozg�st tesz lehet�v�. Kobalt (Co): A B12 vitamin alkot�r�sze, redoxireakci�k koenzimje. A B12 vitamin koenzim kialak�t�s�hoz. (megfelel� humanofil b�lfl�r�val egy�ttm�k�dve). Szervetlen form�ban adagolt kobalt is az�rt tal�lt�k hat�sosnak, mert a b�lfl�ra B12 vitaminn� alak�totta. R�z (Cu): Puhatest� el�l�nyekn�l (kagyl�, csiga) a r�znek van oxig�nmegk�t� szerepe a kering�sben. Lassabb helyv�ltoztat� mozg�s. itt a k�mhat�s-sav-b�zis h�ztart�s egyens�lyzavarok sem zavarj�k meg az oxig�nmegk�t�st. R�z �s vas egym�st seg�t� ionok. Cink(Zn): pH-sav-b�zis h�ztart�s szab�lyoz�s. Kr�m(Cr): Energianyer� sz�nhidr�t lebont�s kataliz�l�sa n�lk�l�zhetetlen a gl�k�ztolerancia (GTF) faktornak, amely optimaliz�lja az inzulin hat�s�t. (P�sztort�ska tartalmaz), ld. fentebb GTF �s v�rcukorszint szerepe. Szel�n(Se): Oxig�n�tad�si folyamatokban r�szt vesz. �j-Z�land �s Erd�ly Se hi�nyos hely. Daganatos betegs�gek sz�ma ford�tottan ar�nyos a v�r szel�ntartalm�val. Arany(Au): Aranyvegy�letek haszn�latosak autoimmun betegs�gekben (Rheu arthr, �s egy�b). (Ty�kh�r – Stellaria media “k�z�ns�ges gyomn�v�ny” tartalmaz aranyat is). (Felhaszn�lva t�bbek k�z�tt: Dr. Varga Margit egy.docens ELTE - Bioszervetlen k�mia) Esetemben a c�klal� fogyaszt�snak �rzem kiemelten kedvez� hat�s�t, mert  A c�kla sz�n�t ad� term�szetes sz�nez�k - az �n. betanin - az egyik legfontosabb flavonoid, amelynek fontos szerepe van a daganatos betegs�gek megel�z�s�ben.  Az alm�hoz hasonl�an sok pektint tartalmaz, amely fontos em�szt�st el�seg�t� rostanyag  Gazdag B1-vitaminban (a sz�nhidr�t anyagcser�ben �s a m�j regener�l�d�s�ban van fontos szerepe), B2 vitaminban (seg�ti a zs�rsavak lebont�s�t), biotinban (fontos szerepet j�tszik az anyagcser�ben) �s folsavban (seg�ti a magzat megfelel� fejl�d�s�t)  Sok �sv�nyi anyagot tartalmaz: a k�lium r�szt vesz az idegrendszeri inger�letek �tvitel�ben �s az izomm�k�d�sben, a r�z seg�ti a zavartalan v�rk�pz�st, �s a k�zponti idegrendszer megfelel� m�k�d�s�t, a mang�n serkenti az enzimtermel�st �s az anyagcser�t. A benne l�v� vas k�nnyen felsz�v�dik a szervezetben A fentiek alapj�n a mikroelem h�ztart�sunk jav�t�s�hoz az a l � h � z o t t elemek p�tl�sa hasznos lehet. Rem�lem az �ssze�ll�t�s valakinek haszn�ra v�lhat.