A csecsem�mirigy seb�szi elt�vol�t�sa - a myasthenia gravis komplex kezel�s�nek fontos r�szek�nt- m�r t�bb mint 60 �ves m�ltra tekinthet vissza .ALFRED BLALOCK 1936-ban Baltimore-ban v�gezte az els� olyan m�t�tet, amit azzal a rem�nnyel aj�nlottak fel a 21 �ves myastheni�s n�betegnek, hogy a mellkas�ban r�ntgennel l�that� thymus-daganat elt�vol�t�s�val javul�st lehet el�rni az �llapot�ban. �s val�ban,  amikor 3 �vvel k�s�bb k�zl�sre ker�lt az eset,Blalock a beteg t�netmentess�g�r�l sz�molhatott be, �s felvethette azt a javaslatot, hogy s�lyos myasthenia gravis-ban el kell t�vol�tani a thymust.

Blalock �tt�r� m�t�te nem volt minden el�zm�ny n�lk�li. A sz�zad elej�t�l patol�gusok h�vt�k fel a figyelmet a myasthenia gravis �s a thymus boncol�skor tal�lt  elv�ltoz�sainak kapcsolat�ra. A myastheni�s esetek mintegy fel�ben tal�ltak daganatot vagy mirigy megnagyobbod�st. Azonban t�bben besz�moltak arr�l is hogy thymus-daganatban szenved� betegek t�bbs�g�nek nincs myastheni�s megbeteged�se.

Blalock el�tt az irodalomban n�gy myastheni�s eset volt ismert,akikn�l thymectomia t�rt�nt/ az els�t Sauerbruch v�gezte 1912-ben, �s m�g tov�bbi k�t beteget is oper�lt/, de egyikben sem a myasthenia jav�t�sa volt a javallat, �s egyiket sem k�vette az a felismer�s, hogy a myastheni�s beteget thymectomi�val kell kezelni.Ez a felismer�s mindenk�ppen Blalock �rdeme. 1944-ben m�r 20 oper�lt betegr�l jelent meg k�zlem�nye. Ett�l kezdve a thymectomia elfogadott  �s sz�les k�rben  alkalmazott kezel�ss� v�lt  myasthenia gravisban, �s mind az Egyes�lt �llamokban / L.M. Eaton �s O.T. Clagett,A. E. Papatestas/ mind Eur�p�ban / G. Keyes,  G. Maggi/ nagy m�t�ti sz�mokkal igazolt�k a hat�soss�g�t.  Magyarorsz�gon Sebesty�n Gyula  �s Szabolcs Zolt�n 1952-ben k�z�lt�k  az els� 4 oper�lt esetet  /m�g tov�bbi 3 m�t�tet v�geztek/, majd Drobni S�ndor folytatta 43 m�t�ttel. Moln�r J�nos �s Szobor Albert  425 thymectoma-rol sz�molt be  1990-ben . Meg kell eml�teni m�g Beszny�k Istv�n  ide vonatkoz� seb�szi �s tudom�nyos munk�ss�g�t.

Napjaikban valamennyi hazai mellkasseb�szeti oszt�lyon v�geznek thymectomi�t myasthenia gravisban / �vi 1-2 m�t�t/, azonban nagyobb m�t�ti sz�mmal csak a Debreceni Orvostudom�nyi Egyetem II. Seb�szeti Klinik�ja /102 m�t�t 15 �v alatt/ �s a Budai M�V Korh�z Seb�szeti Oszt�lya/811 m�t�t 27 �v alatt/ rendelkezik. Mindk�t int�zm�ny val�j�ban thymectomia centrumk�nt foghat� fel, ahol a seb�szek munk�ly�t tapasztalt neurol�giai �s aneszteziol�giai-intenz�v munkacsoportok er�s�tik �s teszik biztons�goss�.

�rdekes t�rt�neti von�s, hogy Blalock tev�kenys�ge nyom�n a thymectomia milyen hamar helyet kapott a myasthenia gravis kezel�s�ben. A vita sokkal ink�bb a seb�szek k�z�tt keletkezett abban ,hogy milyen behatol�sb�l t�vol�ts�k el a csecsem�mirigyet. Papatestas a transcerviv�lis/nyaki megk�zel�t�s a szegycsont �tv�g�sa n�lk�l/ elt�vol�t�s sz�sz�l�ja volt,m�g a szint�n amerikai A. Jaretzki, �s a  jap�n A. Masaoka a csak a total median sternotomi�b�l/ a szegycsont hosszanti teljes �tv�g�s�val/ megval�s�that� maxim�lis thymectomia mellett t�r l�ndzs�t. A seb�szek k�t t�borra szakadtak. A vita nem d�lt el, mindenki a maga / illetve el�dei �s f�n�kei/ �tj�t j�rja. A k�rd�st ma m�r az is bonyol�tja, hogy a seb�szet, ezen bel�l a mellkasseb�szet, elmozdult a minim�lisan invaziv megold�sok fel� a video-technika seg�ts�g�vel. Az ut�bbi �vekben t�bb k�lf�ldi k�zlem�ny is megjelent a csecsem�mirigy video-eszk�zzel t�rt�n� elt�vol�t�s�nak eredm�nyeir�l. Haz�nkban jelenleg m�g minden mellksseb�szeti oszt�lyon a teljes median sternotomia a v�lasztott behatol�s a myastheni�s betegek thymectomi�ly�ban, egyetlen k�z�lt esetr�l van tudom�sunk video-eszk�z�s elt�vol�t�sr�l, a szerz� maga sem javasolja a m�dszert. thymrctomi�ban.