A myasthenia gravis-os beteg minden probl�m�j�t besz�lje meg gondoz� ideggy�gy�sz�val!

A terhess�g alatt a legt�bb myasthenia gravis-os nem tapasztal v�ltoz�st, vagy javul�st �szlel az er�nl�t�ben. N�h�nyan azonban a gyenges�g fokoz�d�s�t �szlelik a terhess�g bizonyos szakaszaiban �s sz�l�s ut�n. Ez �ltal�ban �tmeneti jelleg�. A sz�l�szt term�szetesen figyelmeztetni kell a myasthenia gravis t�ny�re m�r a terhess�g legelej�n. Ugyan�gy el�fordul �sszef�gg�s a menstru�ci�s ciklussal, amikor el�tte a gyenges�g fokoz�d�s�t, a menstru�ci� lezajl�sa ut�n pedig javul�st �szlelnek. A myasthenia gravis-os any�k �jsz�l�ttjeinek kb. 10-15%-�ban id�szakos myasthenia gravis jelleg� gyenges�g �szlelhet�, ami n�h�ny napt�l hetekig eltarthat. A gyenges�get a k�ros ellenanyagok okozz�k, amelyek �tjutnak az any�b�l a magzatba a sz�l�s el�tt. Nem ismert, hogy mi�rt �szlelhet� ez a jelens�g csak a csecsem�k kis r�sz�ben. Az �jsz�l�ttek gyenges�ge a megfelel� Kezel�st ig�nyli �s a t�netek megsz�n�se ut�n m�r nem t�r vissza az �let k�s�bbi szakasz�ban.

A betegs�g rosszabbod�sa �szlelhet� stressz�llapot, fert�z� betegs�gek, els�sorban l�g�ti fert�z�sek eset�n. A napoz�s �s melegvizes f�rd�, gy�gyv�z csak nagyon �vatosan aj�nlott.

Bizonyos gy�gyszerek is s�lyosb�thatj�k a myasthenia gravis-os beteg �llapot�t. Nyugtat�k, altat�k, izomlaz�t�k, n�h�ny antibiotikum, sz�vritmus stabiliz�l�k, �rz�stelen�t�k fokozhatj�k a gyenges�get. A myasthenia gravis kezel�s�ben haszn�lt corticosteroidok (Metipred, Prednisolon, Oradexon stb) �tmenetileg ronthatja a beteg �llapot�t miel�tt a javul�s bek�vetkezne.

Igen fontos, hogy a beteg t�j�koztassa az egy�b okb�l felkeresett orvost arr�l, hogy myasthenia gravis-ban szenved, hogy elker�lje a sz�m�ra vesz�lyes gy�gyszerek alkalmaz�s�t. N�ha azonban elker�lhetetlen ilyen gy�gyszerek alkalmaz�sa: ebben az esetben k�l�nleges el�vigy�zatoss�g sz�ks�ges.

A myasthenia gravis-os beteg �llapota n�ha hirtelen rosszabbod�st mutathat. Amikor a betegnek l�gz�si neh�zs�gei vannak, vagy nehez�tett a szabad l�g�t biztos�t�sa sz�m�ra, kritikus �llapot k�vetkezhet be. Ezt myastheni�s kr�zisnek nevezz�k. El�id�zheti t�bbek k�z�tt el�gtelen gy�gyszerel�s, l�g�ti fert�z�s. Azonnali int�zked�s sz�ks�ges a szabad l�g�t biztos�t�s�ra. Esetleg l�legeztet� k�sz�l�k alkalmaz�sa is sz�ks�gess� v�lhat a beteg l�gz�s�nek t�mogat�s�ra. Hasonl�an kritikus �llapotot id�zhet el� a gy�gyszer t�ladagol�s vagy t�l�rz�kenys�g is. Ez az �gynevezett kolinergi�s kr�zis.