*Nyers (kolbász) és hőkezeletlen hús által közvetített C l o s t r i d i u m b o t u l i n u m nevő baktérium toxinjai a myasthenia gravis-sal azonos tüneteket okoznak. A botulotoxin gátolja az acetilkolin felszabadulását, amelynek jellegzetes petyhüdt bénulás a következménye. (Továbbá egy sor méreg –indiánok nyílmérge a curare- és gyógyszer is képes hasonló hatást kifejteni.) A környezetünkben szinte mindenütt előfordul egy mérgezést okozó baktériumfajta, a Clostridium botulinum. Az általa termelt botulotoxin okozza a megbetegedést, amely nem kellően hőkezelt disznóból készült húsétel következménye. Az ételmérgezést okozó baktérium (Clostridium botulinum) a környezetben szinte mindenütt előfordul, a talaj természetes lakója, megtalálható a porban, szennyvízben, valamint az állatok bélcsatornájában is. Az általa termelt botulotoxin okozza a megbetegedést. Leggyakrabban az élelmiszer eredetű!!!! botulizmussal találkozunk. Ez a kolbászméregként ismert anyag idegbénító hatású, biológiai fegyverként is ismert. A betegség kórokozója a Clostridium botulinum A, B, E és F típusú neurotoxint (botulotoxin) termelő variánsai. Európában, és így hazánkban is a B toxint termelő típus a leggyakoribb. Az A és E típusú toxin súlyosabb megbetegedést, a B toxin enyhe botulizmust okoz. A botulotoxin a legismertebb szerves méreg, tízszer hatékonyabb a kobra mérgénél. Néhány éve még Baranya megyében fordult elő a magyarországi botulizmus esetek 45 százaléka. Kialakulásához nem elegendő a C. botulinum emberi szervezetbe jutása, mivel sem a baktérium, sem a spórái a normál bélflórával rendelkező bélhuzamban nem szaporodnak (kivéve a csecsemőket). A csecsemők, és a (műtét, antibiotikum-terápia miatt) megváltozott bélflórájú felnőttek vastagbelében a C. botulinum szaporodni képes, ezért a botulotoxin mentes, de spórákat tartalmazó élelmiszerek (pl. méz), HÚS fogyasztása is okozhat megbetegedést. Az ételmérgezést olyan élelmiszer közvetíti, amelyben a kórokozó anaerob körülmények között el tudott szaporodni és a baktériumok által termelt toxint tartalmazza. Élelmiszer eredetű és seb-botulizmus esetén - Élelmiszerbiztonság - a botulizmusról: A fontosabb tünetek az alábbiak: - A megbetegedés lappangási ideje rövid. Az idegrendszeri tünetek az étel elfogyasztását követő 12-36 órán belül jelentkeznek. - A botulotoxin gátolja az acetilkolin felszabadulását, amelynek jellegzetes petyhüdt bénulás a következménye. - A betegség általános gyengeséggel, hányingerrel, szédüléssel, fejfájással kezdődik. - A bél-botulizmus típusos esetben: székrekedéssel kezdődik, melyet letargia, étvágytalanság, ptosis, félrenyelés, hypotonia, néhány esetben légzési elégtelenség követ. - Szájszárazság, homályos, illetve kettőslátás, nyelési és beszédzavar, ptosis, a pupillareflex kiesése a jellemző, majd a kezdeti tüneteket szimmetrikus, leszálló típusú petyhüdt bénulás követi, végül légzésbénulás alakulhat ki. Láz és érzékelési zavarok nincsenek. Az ételmérgezést gastrointestinális tünetek kísérhetik (hasmenés, hányás, majd székrekedés). - A kórokozó spórái (szaporító részei) hővel szemben rendkívül ellenállóak. Pl. 100 C-on, több órán át életképesek maradnak. 120 C-os forró gőz 30 perc alatt öli meg őket. Toxintermelésre alacsony hőmérsékleten akár - 3 C-on is képes. - Az E típusú toxint termelő Clostridium butyricum és az F típusú toxint termelő Clostridium barati is bajt okozhat. - A toxin 100°C-on 10 percen belül inaktiválódik. A spórák azonban 100°C hőmérsékleten több óráig életképesek maradhatnak!!!. Ezért a sütés után hosszabb ideig tárolt élelmiszerben (pl. hurkaféleségben) is termelhet az elszaporodó baktérium toxint. Ősidőktől tudtak valamit a “tisztátalan állatokról.” Alapvető a bélflóra állapotának terápiás táplálékokkal való rendezése (+mikroelem, vitamin) és rendben tartása.