Myasthenia Gravis �s a pajzsmirigy betegs�gek t�rsul�sa

 Dr. S�rk�zi �gnes

f�orvos

 Jahn Ferenc D�lpesti K�rh�z Izot�p diagnosztika r�szleg, Budapest

Egyes autoimmun eredet� megbeteged�sek egy�ttes el�fordul�s�t m�r r�g�ta megfigyelt�k. Ennek ismerete az�rt jelent�s, mert az egyik k�rk�p megjelen�sekor id�ben gondolni kell a m�sik megjelen�s�re, �gy lehet�v� v�lik a korai k�rism�z�s �s kezel�s. Ezen t�rsul�sok az �n. autoimmun polyglandul�ris syndrom�k /APS/, melyeknek 1-es �s 2-es t�pus�t k�l�nb�ztetj�k meg. Ezekben a syndrom�kban endokrinol�giai �s nem endokrinol�giai megbeteged�sek manifeszt�l�dnak. A myasthenia gravis a 2-es t�pus� APS-ban jelentkezik, de ebben a betegs�gcsoportban egy�b, nem endokrin r�szjelens�gk�nt kr�nikus akt�v hepatitis, anaemia, perniciosa, thrombocytopenia, Sj�rgen syndroma, rheumatoid, arthritis, alopecia, vitiligo, coeliakia is fell�phet. Endokrin r�szjelens�gk�nt mell�kvesek�reg el�gtelens�g, autoimmun pajzsmirigybetegs�g, I. t�pus� diabetes mellitus, nemi m�k�d�si el�gtelens�g kialakul�sa a leggyakoribb. Fiatal feln�ttkorban �s gyakrabban n�k�n megjelen� betegs�gcsoport. Gyakori a csal�di halmoz�d�s, �r�kl�d�s.

Myasthenia gravishoz t�rsul� leggyakoribb autoimmun pajzsmirigybetegs�gek a Basedow-Graves k�r, valamint az autoimmun thyreoditisek /AT/.

Basedow-Graves k�r-t a pajzsmirigysejtek TSH receptoraihoz k�t�d�, stimul�l� antitestek okozz�k. Kb. 5x gyakrabban jelentkezik n�k�n, mint f�rfiakon. A pajzsmirigy diff�z megnagyobbod�s�val /struma/ j�r.

T�neteit a hypertyreosis /pajzsmirigy t�lm�k�d�s/ okozta hypermetabolizmus jellemzi: gyenges�g, fogy�s, hasmen�s, k�zremeg�s, verejt�kez�s, tachycardia /id�sebb korban pitvarfibrill�ci�/, nyugtalans�g, alv�szavar, osteoporosis. A Basedow-Graves k�r�s betegek kb. 5 %-�ban legink�bb a 40-55 �v k�r�li n�k�n a betegs�get szemt�netek is k�s�rik, melyeket endokrin ophtalmopathi�nak nevez�nk. Egyik s�lyos t�nete a diplophia /kett�sl�t�s/, melyhez hasonl� t�net a myasthenia gravisban is megfigyelhet�. A betegs�g diagnosztiz�l�s�hoz a klinikai t�neteken k�v�l laborat�riumi vizsg�latok /TSH, FT4, FT3 �s antitest meghat�roz�sok/, pajzsmirigy ultrahangvizsg�lat �s g�b�k eset�n radioizot�ppal v�gzett szcintigr�fia elv�gz�se sz�ks�ges.

A betegs�g kezel�s�ben c�l a normofungci� el�r�se, melyet gy�gyszeres kezel�ssel, radioj�d ther�pi�val, ill. bizonyos esetekben m�t�ti beavatkoz�ssal �rhet�nk el.

Az autoimmun thyreoditis leggyakrabban el�fordul� form�ja az id�lt lymphocytas thyreoditis /Hasimoto thyreoditis/. Ezen k�rform�ban az autoimmun folyamat k�ros�tja a pajzsmirigy sejteket, mely hypothyreosishoz /pajzsmirigy el�gtelens�ghez/ vezet.

A t�netek �ltal�ban lassan fejl�dnek ki: tests�lyn�veked�s, f�rad�konys�g, b�rsz�razs�g, hajhull�s, depresszi�, szellemi funkci�k lelassul�sa, bradycardia, sz�kreked�s, menstru�ci�s zavarok, sterilit�s, hyperlipid�mia jellemzi.

A betegs�g klinikai gyan�ja eset�n hormon �s antitest meghat�sroz�s, pajzsmirigy ultrahang vizsg�lat elv�gz�se sz�ks�ges /ritk�n aspiracios cytol�gia/.

Kezel�se �lethossziglan tart� pajzsmirigyhormon-p�tl�ssal /levothyroxin/ t�rt�nik.

Az egyes autoimmun betegs�gek /ide tartozik a myasthenia gravis is/ t�rsul�s�nak, csal�di halmoz�d�s�nak, �r�kl�d� jelleg�nek ismerete lehet�v� teszi ezen k�rk�pek korai st�diumban t�rt�n� felismer�s�t �s kezel�s�t.

Dr. S�rk�zi �gnes f�orvos a D�lpesti k�rh�zban foglalkozik a myastheni�hoz t�rsul� pajzsmirigy betegs�ggel. Bizalommal fordulhatnak hozz�. Az izot�p labor a II. emeleten tal�lhat�.