Egy kis n�d- �s r�pacukor (szachar�z C₁₂H₂₂O₁₁) sztori

K�rd�sk�nt mer�lhet fel, hogy mi�rt is �rdekel benn�nket �vek �ta a mesters�ges (feh�r �s barna)cukroz�s. Ez f�k�pp az�rt �rdekes, mert a cukorfogyaszt�s kis id�vel ak�r jelent�sen ronthatja a cukorfogyaszt�sra �rz�keny beteg �llapot�t (hasonl� tapasztalatr�l sz�moltak be �des�t�szerrel kapcsolatban is). Emiatt c�lszer� kialak�tani a hozz�adott cukroz�s maximum�t. Az els�sorban energi�t ad� sz�nhidr�tokat/cukrokat m�s form�ban pr�b�ljuk szervezet�nkbe bevinni. Sz�munkra az ugyancsak probl�m�s teh�ntejjel kombin�ltan sajnos ak�r jelent�s meging�st okoz� ’kett�s-kokt�lok’ lehetnek: kaka�ital, puding, palacsinta, vagy a fagylalt.

Al�bbiakban �let�nk egyik ’f� t�pl�l�k�nak’ tartott cukor �s cukroz�s t�rt�net�r�l szeretn�k a teljess�g ig�nye n�lk�l n�mi betekint�st ny�jtani. Gy�rt�k a csomagol�son a cukor m�rt�kletes fogyaszt�s�t aj�nlj�k, n�lunk ez m�s megvil�g�t�s al� esik.

E

gyszer volt, hol nem volt, volt az indiai cukorn�d, amelyb�l k�sz�tett krist�lyos feh�r anyag a mes�s keleten ritka, dr�ga-�des-b�v�s luxuscikk volt. K�z�ns�ges haland�k nem sokat hallottak fel�le, e n�lk�l n�ttek fel �s �lt�k le f�ldi �let�ket. Az �kori b�lcsek h�res k�nyvei (M�zes �t k�nyve, Ji Csing, Manu T�rv�nyk�nyve, A S�rga Cs�sz�r belgy�gy�szati tank�nyve) nem tesznek eml�t�st a feh�r�tett cukorr�l, hab�r keleti k�tf�k eml�tik, hogy pld. K�na hadisarck�nt cukorn�dat k�vetelt Indi�t�l.

A n�gy alap�z k�z�l az �des �z �szt�n�s k�v�nata a leger�sebb. Az �des nyers �s aszalt gy�m�lcsben l�v� term�szetes cukrok, az �sv�nyi anyagok �s vitaminok mellett jelentik a kellemes �zt, felt�lt� energi�t, jelk�pe lehet ak�r a paradicsomi ’�desalma’ leszakaszt�sa is. Amikor a cukorn�d meg�rt mozs�rban �sszez�zt�k, term�szetes foly�s �llapot�ban keny�rf�l�vel, f�zel�kkel kis mennyis�gben fogyasztott�k. Ha megszikkadt, akkor s�szer� feh�r ehet� anyagg� v�lt. Innen sz�rmazik a neve: indiai s�, khanda, azaz  kandis. �rt�kes, tiszt�tott feh�r�tett �llapot�t �l�nk�t� gy�gyszerk�nt a kiv�lasztott gazdagok ehett�k p�nzes ersz�ny�kh�z m�rten. Indi�t is h�d�t� maked�n Nagy S�ndor katon�i i.e.325-ben egyfajta m�zf�les�gk�nt �rt�k le, hiszen szavuk sem volt r�, nemhogy k�stolhatt�k volna addiglen az eur�pai kontinensen. A cukorn�d latin nev�t i.sz.1 sz�zadban �lt Diszkorid�sz �rta le megszil�rdult m�zf�les�g, azaz saccharum (majd sucrosum - cukor) n�ven.

Id�sz�m�t�sunk ut�n 600 k�r�l a Perzsa birodalom dzsondis�puri egyetem�nek orvosai �s gy�gyszer�szei tal�lt�k fel, hogy a cukorn�d leve bes�r�thet�, finom�that�, �gy azut�n el�ll �s nem erjed meg. A K�nai cs�sz�rs�gban tej hozz�ad�s�val is feh�r�tett�k. A Perzsa birodalom hanyatl�s�val a 800-as �vekt�l az iszl�m tud�sai vett�k �t azt a titkos elj�r�st, hogy a cukorb�l valamif�le orvoss�got lehetett el��ll�tani. M�g az iszl�m h�d�t� kalif�ja egy zs�k datoly�val, �rp�val �s egy vizest�ml�vel lovagolt be Jeruzs�lembe, addig ut�da Velid kalifa nem �lt ’finoman sz�lva’ igazhit� erk�lcs�s �letet, bort ivott, diszn�h�st evett �s r�szokott a cukros italokra. Korabeli eur�pai utaz� besz�mol�ja alapj�n az arabok harci kedve is lehanyatlott a cukorfogyaszt�s elterjed�s�vel �s hasonl�t v�lnek a szentf�ldi keresztes seregek harci mor�lj�nak lanyhul�sa eset�ben is (ld. al�bb a hormon�lis hat�st), Egy 13. sz�zadi oklev�lben �m ez szerepel: “a gonosz szarac�nok orsz�gaiban nagy mennyis�gben term� cukor bus�s haszonhoz �s tetemes ad�bev�telhez juttatja a szult�nt. Amennyiben a kereszt�nyek elfoglaln�k ezeket a ter�leteket, az �rz�keny csap�st m�rne a szult�nra, a kereszt�ny vil�g cukorell�t�sa pedig biztos�tott volna…” Ezid�ben az eur�pai uralkod�k saj�t k�rukon arra is r�j�ttek, hogy k�veteik a cukorf�gg�s miatt lefizethet�k.

Az 1400-as �vekben az eur�pai cukorhajsza �l�n a portug�lok �lltak. Ezid�ben az arabok m�r az Ib�riai (spanyol) f�lszigeten is meghonos�tott�k a cukorn�d �ltetv�nyeket. A nagy f�ldrajzi felfedez�seket rejtett cukorn�dmez�k afrikai felkutat�sa is induk�lta. Amerika felfedez�sekor pedig megindultak az afrikai n�ger rabszolgasz�ll�tm�nyok. A cukorn�dtermeszt�s m�sik term�kek�nt azt�n hamar elk�sz�tett�k a rumot is. Mintegy 20 milli� n�ger rabszolga hal�l��rt az embertelen munka, cukor �s rum hat�s�t v�lik kutat�k. Persze mindennek alapja a m�rt�kletes fogyaszt�s -mondhatn�k.

A hollandok 1500 k�r�l sz�lltak be a cukorbizniszbe, Antwerpenben cukorfinom�t�t �p�tettek. M�g mi a t�r�kkel hadakoztunk (�s �tvett�k a kukoric�t is), addig Spanyolorsz�gban a cukorkereskedelem �s a gyarmatrabl�s profitj�b�l f�ny�z� palot�k �p�ltek. Az 1700-as �vekben rabszolgatart� ellen�rz�sek miatt megjelentek az els� halk, de vakmer� lelkiismereti filoz�fiai, vall�si ellen�rz�sek. Ellen�k a kell� hatalmi retorzi�k sem is maradtak el.

A brit birodalom is hamar cukorf�gg�v� v�lt, a k�z�pkor els� fel�ben kir�lyi luxuscikk, majd 1700-as �vekre szinte t�meg�ruv� v�lt. Bizony beker�lt a vil�g legkiv�l�bban fenntartott (�s �lelmezett) civiliz�lt brit haditenger�szet men�sor�ba is. <-M�g, hogy ez lenne oka betegs�geknek, m�ghogy a kir�ly rosszat akarna?> Bizony volt �ppen egy-k�t nem k�v�nt j�rv�ny, de ezt r�szben a citrom �s a savany�tott k�poszta fogyasztat�s�val esetenk�nt valamelyest orvosolhatt�k, volt eredm�nye a term�szetes vitamin ut�np�tl�snak. Orvosok el�tt viszont k�zzel foghat�an megjelentek a detekt�lhat� bajok, skorbut, b�r �s em�szt�szervi probl�m�k, heveny t�d�v�sz, v�dekez�si <immun>gyenges�g miatti t�meges hal�loz�sok, emiatt sikertelen haj�s exped�ci�k, stb. Ezek er�teljesebben (alult�pl�lts�g mellett) a cukorsz�ll�tm�ny �rkezt�t k�vet�en l�ngoltak fel. Pr�b�lhatta is egy-k�t kir�lyi h�ziorvos a profit�rdekelt uralkod�nak ecsetelni, hogy a <-fens�ges kir�lynak a jelentkez� testi �s viselked�si bajai �ppen ett�l vannak! Biza’ el�rte volna m�g a m�gly�ra men�t.> Emellett a foganatos�tott “boszork�ny�ld�z�sek” a felvil�gosod�s kor�ban is aktualit�sban maradtak, de id�vel vesz�tettek ismert kegyetlens�g�kb�l. S�t�tebb �vtizedekben bizonyos erk�lcsi elt�velyed�s (�s fogjuk a m�hekre, mint m�zk�rt) k�s�r� jelens�gek�nt �rt�k le ezeket a betegs�geket. A XIX. sz�zadra a dr�k�i szigor valamelyest enyh�lt, ink�bb jogi �s p�nz�gyi hercehurc�k k�vetkeztek.

Katonai blok�d miatt a XVIII. sz.-i Franciaorsz�gban k�s�rletet folytattak egy ’olasz pasztern�kf�l�vel’, majd Nap�leon tud�sa B. Desselert 1812-ben kidolgozott egy �j m�dszert, amellyel az ig�nytelen babil�niai cukorr�p�b�l egy �jfajta cukormassz�t siker�lt el��ll�tani. A Francia Becs�letrend sem v�ratott sok� mag�ra. Ez az emberi jogokra akkor valamelyest �rz�kenyebb angoloknak az�rt sem j�tt rosszul e tal�lm�ny, mert erk�lcsi megfontol�sb�l nem a rabszolgatart�sb�l sz�rmaz� �rut kellett a konkurens Amerik�b�l, vagy a gyarmatokr�l beszerezni. Maguk is meg tudt�k termelni a szigetorsz�gban.

USA kubai gyarmat�n a cukorn�db�l kinyerhet� cukor a technol�giai elj�r�sok folyam�n egyre olcs�bb, �s tiszt�bb lett, ezzel ar�nyban az induk�lt fogyaszt�s is jelent�sen n�vekedett. Amikor 1920-ban a der�k korm�ny alkoholtilalmat vezetett be, a cukorfogyaszt�s dr�maian megn�tt. �les szem� fogorvosok m�r l�thatt�k a roml�s k�vetkezm�nyeit (Dr Boesler 1912): “A modern cukorgy�rt�s vadonat�j betegs�geket hozott mag�val. A kereskedelmi forgalomban tal�lhat� cukor nem m�s, mint t�m�ny, krist�lyos sav. Amikor a r�gi id�kben m�g olyan dr�ga volt, hogy csak a tehet�sek haszn�lhatt�k, az orsz�g gazdas�ga szempontj�b�l nem volt jelent�s�ge. De most amikor olcs� �s t�nkretette az embereket, ideje sz�lesk�r� felvil�gos�t� kamp�nyba kezdeni…” Kor�bban Mark Twain h�res �r� �gy jellemezte a helyzetet: “..mint a legt�bb gyerek akinek b�csik�j�nak cukroshord�ja volt: beteges, bizonytalan, ny�g�s �s probl�m�s gyerek –aki jobb�ra allopatikus gy�gyszeren �l”.

Az alkohol �s cukorgy�rt�sb�l r�szes�l� ad�forintokb�l a fenn�ll� �llam is r�szesedik. K�l�n�sen az USA-ban id�nk�nt l�ngolt fel �lelmez�s-tudom�nyi, orvosi �s gazdas�gi vita a cukorfogyaszt�sr�l �s ennek akkor nyilv�nval�v� v�lt k�r�r�l is. Ezek hat�s�ra esetenk�nt t�megek t�rtek �t term�szetesebb t�pl�lkoz�sra, melyben hangs�ly van a teljes ki�rl�s� gabon�t is tartalmaz� �teleken, t�bb nyers z�lds�g, gy�m�lcs, erjesztett tejterm�kek fogyaszt�s�n, a cukroz�s �s alkohol fogyaszt�s er�teljes cs�kkent�s�n, stb. Akinek elm�j�ben cs�r�t vertek a vita �rvei �s ellen�rvei, azok �talak�tott�k �let�ket. Megjegyzend� m�g, hogy olyan gazdas�gilag neh�z, h�bor�s id�kben, amikor a cukrot kis mennyis�gben jegyre adt�k, bizonyos kor�bbi betegs�gek nem jelentkeztek olyan nagy sz�mban. Mintegy 100-120 �ve megindult a kutat�s a reformt�pl�lkoz�s val�di tudom�nyos alapjai ir�nt (kezdetben �llatk�s�rletekkel - dr. Eijkman), megismert�k az �l�-vitaminokat, amelyek pld a h�ntolatlan gabona cs�r�j�ban �s a h�j�ban tal�lhat�k (pld. term�szetes B-vitaminok). M�g n�h�ny megfigyel�s �lljon itt ezzel kapcsolatban:

 “A teljes �rt�k� gabona az �vsz�zadok sor�n fokozatosan alakult �t finomlisztt�, �s az �ltala l�trehozott degener�ci� is fokozatosan ment v�gbe. Ez a hanyatl�s azonban nagyon gyorsan el�rte a Keletet. A f�nyezett feh�r rizs �jdons�g volt: modern, kifinomult, civiliz�lt. Ahol a moderniz�ci� volt a szempont, minden�tt elfogadt�k. �m nem sokkal a megjelen�se ut�n v�ratlanul egy �j t�netcsoport �t�tte fel a fej�t. Ezeket az �j szimpt�m�kat egys�gesen beriberinek nevezt�k el, ami szingal�z�l gyenges�get jelent. (…)“Amikor a feh�r rizs megjelen�s�t k�vet�en kit�rt Jap�nban a beriberi, az egyszer� emberek k�z�l sokan r�j�ttek, mi a megold�s. A hagyom�ny�rz� szok�sok szerencs�re m�g annyira elevenen �ltek az eml�kezet�kben, hogy tudt�k, vissza kell t�rni�k a hagyom�nyos teljes rizsszemekhez. A m�dszer minden esetben gy�gyul�st hozott…”. (…) Amikor a jap�n hadihaj�kon bevezett�k a finom�tott feh�r cukrot �s a f�nyezett feh�r rizst, a beriberi �gy csapott le r�juk, mint a britekre a skorbut….”<Bennsz�l�ttek szavaj�r�sa>: “Ha feh�r rizst �s cukrot eszel beriberi-t kapsz, Egy�l barna, f�nyezetlen rizst, �s meggy�gyulsz!” (…)“Jap�n cs�sz�rok szem�lyes p�ld�val pr�b�lt�k megtan�tani ezt: mindig kiz�r�lag barna rizst ettek.”