A myasthenia gravis sug�rkezel�se

Mint az el�z� k�zl�sekb�l ismeretes, a myasthenia gravis /MG/ hat�kony, eredm�nyes kezel�se, mind gy�gyszerrel, mind m�t�ttel az 1930-as �vekben val�sult meg. E k�t eredm�nyes kezel�si form�val csaknem egyid�ben t�rt�nt meg az els� betegek r�ntgensug�r kezel�se, ami Kennedy �s Moersch nev�hez f�z�dik 1937-ben. Eleinte �vente adott viszonylag kis sug�rz�si d�zissal �rtek el eredm�nyt. A sug�rd�zis emel�s�re Grob mutatott r�, �s betegeinek 40 %-�n �szlelt kifejezett, vagy m�rs�kelt javul�st, ami v�ltoz� ideig tartott. Kezdetben a sugaras kezel�st csaknem kiz�r�lag thymus tumoros esetekben v�gezt�k, s csak az 1950-es �vekben ismertette Osserman, a MG nagy kutat�ja, a nem daganatos esetekben is el�rt �s el�rhet� eredm�nyeket

Az elv�tve k�z�lt j� eredm�nyek ellen�re a thymust�ji sug�rkezel�s nem terjedt el sz�les k�rben, aminek egyik oka a sug�rther�pia technik�j�nak �s a sug�radag mennyis�g�nek bizonytalan �s vitathat� volta volt, m�g m�sik okk�nt a sug�rkezel�s ut�n esetleg bek�vetkez� sz�veti �sszen�v�sek �s zsugorod�sok a k�s�bbi m�t�tet nehez�t� hat�sa szerepelt.

Mi a m�t�tet els�k�nt v�gz� seb�szprofesszor, Sebest�ny Gyula korai hal�la miatt r�k�nyszer�lt�nk arra, hogy a m�t�t helyett valamilyen akt�v kezel�st tal�ljunk, hiszen 1954-t�l 1957-ig nem v�gezhett�nk m�t�tet. Drobni S�ndor professzor csak 1957-ben kezdte oper�lni betegeinket, �s v�gzett 1970-ig t�bb mint 50 thymectomia m�t�tet. �gy ker�lt sor arra, hogy 1954-ben dr.Gimes B�l�val kidolgoztuk r�szben a tumor diagnosztikai r�ntgenvizsg�latokat, az u.n. „sagittalis r�tegfelv�telek" technik�j�t, valamint megkezdt�k a thymus t�j r�ntgensugaras kezel�s�t nemcsak tumoros esetekben, hanem nem tumoros betegeken is. A sug�rkezel�s �vtizedeken �t folyt, /dr.Gimes B�la, dr.Rakonczai Gyula �s dr. Kir�ly Mikl�s v�gezt�k a P�terfy u, K�rh�z Radiol�giai oszt�lyon.

Ismerv�n a thymus sejtjeinek k�l�nb�z� sug�r�rz�kenys�g�t, kezdett�l fogva nagy, �n. destrukt�v d�zist alkalmaztunk nemcsak a tumoros esetekben, hanem az egy�b MG-ban szenved� betegeken is. E kezel�s, amit megfelel� felt�telekkel �vente-k�t�vente ism�telni lehetett, hasznosnak bizonyult olyan id�szakban, amikor m�g sem a szteroid, sem a cytosztatikus kezel�s, sem a v�rcser�s ther�pia nem �llt rendelkez�s�nkre, s�t nem is volt ismert. F�leg olyan betegek ker�ltek sug�rkezel�sre, akiken a m�t�t valamilyen ok n�lk�l nem volt elv�gezhet�, a gy�gyszeres kezel�s pedig eredm�nytelen volt. Els�sorban teh�t id�s betegek ker�ltek e kezel�si k�rbe.

K�s�bb, amikor a m�t�teket �jra kezdhett�k, - 1972-ben a M�V Szanat�rium Mellkasseb�szeti oszt�ly�n dr. Moln�r J�nos f�orvos vezet�s�vel - a sug�rther�pia akkor is integrat�v r�sze maradt a kezel�si tervnek. M�t�t el�tt viszonylag ritk�n ker�l sor a sug�rkezel�sre, ha m�gis, akkor a r�ntgen ther�pia eredm�nye a k�s�bb elv�gzend� m�t�t v�rhat� eredm�ny�nek j� prognosztikai jelz�je lett. M�sr�szt hasznos volt a sug�rkezel�s, ha a beteg �llapota nem tette lehet�v� a m�t�tet, teh�t mintegy el�k�sz�t� kezel�s�l kapta a beteg a sug�rther�pi�t.

A m�r eml�tett r�ntgendiagnosztikai m�dszer�nk, ami a mellkas f�l-egy cm-es r�tegfelv�teli technik�j�val mintegy megel�zte a j�val k�s�bbi CT vizsg�latot, tumor kimutat�s�ban k�zel 90 %-ban eredm�nyes volt, �gy mind a beteg, mind seb�sz munkat�rsunk tudta, hogy a m�t�t ut�n sug�rkezel�sre is sor ker�l. Ezt sz�ks�gesnek tartottuk, �s tartjuk ma is, hiszen m�g j�indulat�, tokon bel�l elhelyezked� tumor eset�ben is elker�lhetetlen, hogy a m�t�t sor�n ne sz�r�djanak sz�t tumorsejtek ak�r a k�zvetlen k�rnyezetbe, ak�r az erek �tj�n. E m�t�t ut�ni sug�rkezel�snek is tulajdon�that�, hogy tumor ki�jul�s, recid�va csak elv�tve fordult el� m�t�teink ut�n.

A besug�rz�s pontos hely�t, a sug�rz�s nagys�g�t, a sug�rz�s m�lys�g�t radiol�gus munkat�rsaink hat�rozz�k meg, amihez egy id�ben Seleno-methionin izot�ppal v�gzett el�zetes vizsg�lat, ami pontosan mutatta a tumor vagy az akt�v thymus hely�t a mellkasban, jelent�s t�mpontot ny�jtott. Sajn�latos, hogy e fontos vizsg�lat is �ldozatul esett az eg�szs�g�gyet s�jt� �rtelmetlen zsugor�t�snak.

A sug�rkezel�s technikai mik�ntje ma m�r jelent�sen megv�ltozott: r�ntgen sug�rz�s helyett modernebb m�dszerekkel t�rt�nik az Orsz�gos Onkol�giai Int�zetben dr.N�meth Gy�rgy professzor vezet�se alatt, pontosan meg�llap�tva a kezelend� ter�let hely�t, nagys�g�t, m�lys�g�t, �s tekintetbe v�ve a daganat sz�vettani jelleg�t, amit 6iopszia �tj�n �llap�tanak meg.

�sszefoglalva �s visszatekintve meg�llap�thatjuk, hogy a thymus radiol�giai kezel�se a modern ther�pi�s m�dszerek el�tt jelent�s ther�pi�s �rt�ket k�pviselt, �s megfelel�en v�lasztott esetekben a jelenlegi, gazdag �s modern ther�pi�s invent�rnak is r�sze.

/Prof. Dr. Szobor Albert/